
Azért persze az ember számon tartotta, pláne '90 után, hogy ki mit csinál, hogyan dolgozik. Mindig drukkoltam Pistának, hogy csak nyerjen!" - Makray Katalin olimpiai ezüstérmes tornász.

Azért persze az ember számon tartotta, pláne '90 után, hogy ki mit csinál, hogyan dolgozik. Mindig drukkoltam Pistának, hogy csak nyerjen!" - Makray Katalin olimpiai ezüstérmes tornász.
Idézet Tarlós István - Makray Katalinnal folytatott beszélgetésből:
Társ és ne főnők legyen
„Kati nagyon udvariasan és árnyaltan adta elő ezt a tornásztörténetet. Én épp csak ott voltam a Honvédban, amikor ő már befutott tornászlány volt a Postásban, hozzá kell tegyem, messze a legszebb tornászlány. Bámultuk, ha csak tudtuk. Ő valószínű ránk sem nézett. Szóval, nem voltunk azonos szinten, hiszen Kati '64-ben egyéni olimpiai ezüstérmet szerzett Latinyina és Asztahova között. Magam is kipróbáltam több sportágat. A legelső a tenisz volt a Központi Sportiskolában, aztán a torna a Honvédban, ez volt a legnívósabb, de a legeredményesebb a kézilabdában voltam. És végig, mindig futballoztam. Igazolt kapusként a Csillaghegyi MTE-ben. Apám a Magyar Tudományos Akadémián dolgozott, nyáron volt belépőnk a Tervhivatal üdülőjéből a Margitszigeti Sportuszodába, sokat úsztam is, és az ott a szigeten igazán nagy élmény volt. Ahogy a nagy, nemzetek közötti úszóversenyek is, amelyek divatosak voltak a hatvanas években. Úszószámonként és nemzetenként általában két-három versenyző indulhatott. Nézőként gyakran jelen voltam ezeken. Mindig egy vízilabda meccsel zárultak. Sok néző volt rendszerint."
Makray Katalin: „Laktunk a Vörösvári úton, azután a Berend utcában, édesanyámék Csillaghegyen, de aztán a nyolcvanas évek elején elkerültünk a második kerületbe, és kezdtük a külföldi életet. Azért persze az ember számon tartotta, pláne '90 után, hogy ki mit csinál, hogyan dolgozik. Mindig drukkoltam Pistának, hogy csak nyerjen!"

Makray Katalin és Schmitt Pál családjával
Makray Katalin (Schmitt Pálné) 1945. április 5-én született Vasvárott (Vas vármegye). Tornász. 1957-től 1968-ig a Postás Sportegyesület versenyzője. A mesterfokú országos bajnokságon 1961 és 1968 között nyolc elsőséget szerez, ebből hatot felemáskorláton.
1963-ban egyéni összetettben is aranyérmes. Az 1962-es prágai világbajnokságon negyedik helyezett csapat tagja, felemáskorláton hatodik, összetett egyéniben huszonhetedik. Az 1963-as Porto Alegre-i Universiade bajnoka összetett egyéniben és csapatban.
Az 1964-es tokiói olimpián ezüstérmes felemáskorláton, ötödik csapatban, tizedik talajon, tizenhatodik gerendán, tizennyolcadik összetett egyéniben és ötvenegyedik lóugrásban.Az 1965-ös budapesti Universiadén győztes csapat tagja, összetett egyéniben bronzérmes.
Az 1968-as mexikói olimpián ötödik csapatban, tizenharmadik felemáskorláton és huszonhatodik egyéni összetettben.
1978-ban a Testnevelési Főiskolán szerez szakedzői diplomát. A Postás edzője. Tíz évig vezeti a Magyar Televízió esti tornáját.
Idézet Tarlós István: Vendégjárás Budapesten című könyvének előszavából:

„Tény, hogy felállították a demokratikus intézményrendszert, van többpártiság, ciklikus szabad választás, szárnyal a „verseny" , a piac, de van-e rend, van-e biztonság? A gyeplő a lovak közt hánykolódik, miközben sikerült az embereket érzelmileg szembeállítani egymással. Kialakítani az ellenségképeket, ami veszélyes, de nem új módszer a történelemben, hiszen sok minden fontosabbról eltereli a figyelmet.
Az egészséges arányok eltűnőben vannak közéletünkből. Érdemes kiemelni a szabadság értelmezésének kérdését. Félelmetessé vált az értékek örökös relativizálása és a többségi érdekérvényesítés nagyfokú elhanyagolása is, de a legfontosabb tán: hogy mit értsünk szabadságon. Úgy tűnik, napjainkban - és már nem kevés ideje - az a szélső liberális felfogás az uralkodó, hogy a szabadság nem más, mint korlátlanság. Holott a szabadság emelkedettebb és működőképes értelmezésében szellemi, erkölcsi jelenség. Képesség, egyben pedig kötelesség.
Régi felfedezés, hogy „ a szabadság előfeltétele az igazsághoz való őszinte viszony. A szabadság kockázatot rejt. Ha nem engedelmeskedik az igazságnak, összeroppanthat bennünket." Eleven elrettentő példa az iskolai brutalitás terjedése, ami - lássuk be - a liberális közösségi nevelés csődje. Végső soron iszonyú veszélyt jelent az elkövetőkre nézve is."

Tarlós István: Vendégjárás Budapesten című könyv borítója
[Életrajzi forrás: Magyar Olimpiai Lexikon, nssz.hu]
Tarlós István Online - tarlosistvan.com
| << | 2012 Február | >> | ||||
| H | K | Sze | Cs | P | Szo | V |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
| 27 | 28 | 29 | ||||