Havas Henrik újságíró, riporter Tarlós István: Vendégjárás Budapesten című könyvében
„Ha a médiában arról van szó, hogy valami rosszul megy, nem sikerült, nagyon el lett hibázva, akkor vagy Orbán Viktor, vagy a Kádár-rendszer a hibás, csak éppen a most regnáló koalíció ártatlan, mint a ma született bárány" - Havas Henrik újságíró, riporter.
Idézet Tarlós István - Havas Henrikkel folytatott beszélgetésből:
Régi óbudai anzikszok
„Hadd kérdezzek meg valamit. Hatalmon van most már idestova hat éve egy kormányzó koalíció. Hat év nagy idő. Mégis ha a médiában arról van szó, hogy valami rosszul megy, nem sikerült, nagyon el lett hibázva, akkor vagy Orbán Viktor, vagy a Kádár-rendszer a hibás, csak éppen a most regnáló koalíció ártatlan, mint a ma született bárány. Annak ellenére, hogy hat éve minden döntést ők hoznak meg. Ha baj van, vagy balra nyúlnak, és előhozzák a Kádár-rendszert, vagy jobbra nyúlnak, és Orbán Viktort veszik elő, csak nekik nincs a bajokhoz semmi közük."

Havas Henrik újságíró, riporter
Havas Henrik 1978 óta újságíró, elvégezte a Magyar Rádió riporter stúdióját. 1979-től az MR-nél hírszerkesztő, 1986-tól a Krónika műsorvezető-szerkesztője, 1988-tól főmunkatárs. Fontosabb műsorai: Össztűz, Hőmérő, Közhang, Ütköző.
1993-ban megalapítja a Budapest Média Intézetet, ugyanebben az évben közreműködik Szegeden a JATE Médiatudományi Tanszékének létrehozásában (c. Docens, egyetemi főmunkatárs). Jelenleg az SZTE BMI igazgatója. 1995. októberében kilép a Magyar Rádióból és a Miniszterelnöki Hivatalban címzetes államtitkár. Miután kiderül, hogy egyik kormányfőtanácsadó-jelöltjét sikkasztással vádolják, stábjával együtt lemond.
Főbb művei: Riportkönyvek: Ki tudja merre? Bős-Nagymaros dosszié, Arad után, A cég árulója, A láger
Idézet Tarlós István: Vendégjárás Budapesten című könyvének előszavából:

„Tény, hogy felállították a demokratikus intézményrendszert, van többpártiság, ciklikus szabad választás, szárnyal a „verseny" , a piac, de van-e rend, van-e biztonság? A gyeplő a lovak közt hánykolódik, miközben sikerült az embereket érzelmileg szembeállítani egymással. Kialakítani az ellenségképeket, ami veszélyes, de nem új módszer a történelemben, hiszen sok minden fontosabbról eltereli a figyelmet.
Az egészséges arányok eltűnőben vannak közéletünkből. Érdemes kiemelni a szabadság értelmezésének kérdését. Félelmetessé vált az értékek örökös relativizálása és a többségi érdekérvényesítés nagyfokú elhanyagolása is, de a legfontosabb tán: hogy mit értsünk szabadságon. Úgy tűnik, napjainkban - és már nem kevés ideje - az a szélső liberális felfogás az uralkodó, hogy a szabadság nem más, mint korlátlanság. Holott a szabadság emelkedettebb és működőképes értelmezésében szellemi, erkölcsi jelenség. Képesség, egyben pedig kötelesség.
Régi felfedezés, hogy „ a szabadság előfeltétele az igazsághoz való őszinte viszony. A szabadság kockázatot rejt. Ha nem engedelmeskedik az igazságnak, összeroppanthat bennünket." Eleven elrettentő példa az iskolai brutalitás terjedése, ami - lássuk be - a liberális közösségi nevelés csődje. Végső soron iszonyú veszélyt jelent az elkövetőkre nézve is."

Tarlós István: Vendégjárás Budapesten című könyv borítója
[Életrajzi forrás: arts.u-szeged.hu]
Tarlós István Online - tarlosistvan.com