Idézet a Tarlós István - Gerendai Károly - Kovács Lajos Péter beszélgetésből:

Újabb utazás a zene szigetén

Gerendai Károly: Egészen kis gyerekként találkoztam először Pistával. Édesapámmal kollégák voltak. Utána legközelebb '93-ban találkoztunk, Schenk János ismertetett össze bennünket.

Tarlós István: Volt egy Budapesti Extra című újság, annak a tulajdonosa volt.

Gerendai Károly: Akkor én éppen nála dolgoztam. Volt egy hanglemezkiadója is ennek voltam a vezetője, a Sziámi zenekarnak mi jelentettük meg a lemezeit. Én voltam a zenekar koncertszervezője, menedzsere is. A cég székhelye a III. kerületben volt, így a tulajdonos ismerte már Pistát. Amikor Péter barátommal elmeséltük neki, hogy az óbudai szigeten egy rendezvényt szeretnénk csinálni, János felajánlotta, hogy megszervez egy találkát, hogy megismerjük a kerület polgármesterét. Így jött létre az első, hivatalos találkozó.

Tarlós István: Mondhatom, hogy Karcsit régebben és jobban ismerem, mint Müller Péter Sziámit, de milyen kicsi a világ, Müller Péter apósa és az én apósom jó szomszédok a XII. kerületben. Karcsi édesapját azonban valóban jól ismertem, kollégák, haverok voltunk anno még az építőiparban, fiatal korunkban.

Ilyenkor mindig az jut eszembe, hogy a média egy nagymellényű szegmense - nem ismerve a körülményeket - milyen fontoskodó, botor módon, aránytalanul felfújta a vitáinkat, amiket elsősorban az éjszakai hangerő miatt folytattunk. Mi emberileg sohasem voltunk rossz nexusban. Karcsinak természetesen képviselnie kellett az ő álláspontjukat, nekem pedig hivatali kötelességem volt helyben képződő ügyeket helyben kezelni. Karcsival semmi lényeges kérdésben nem volt köztünk elvi vita. Volt, amit én kimondhattam, ő pedig nem.

Kovács Lajos Péter: Mi történt az első Sziget Fesztiválkor?

Tarlós István: Autóval érkeztem haza abba az utcába, ahol lakom, a Hévízi úti futballpálya mellett. Ott a Hármashatárhegy jól veri vissza a hangokat. Nem tudtam elképzelni, hol a csudában zenélnek. Akkor még csak próbáltak. Másnap, amikor bementem a hivatalba, minden kiderült, mert Károly megkeresett, és akkor tudtam meg, hogy tulajdonképpen miről lesz szó.

Kovács Lajos Péter: Karcsi, a külföldi hasonló nagy fesztiválok adták az ötletet?

Gerendai Károly: Nem mondhatnám. Amikor kitaláltuk, nem is gondoltuk, hogy ilyen nagyszabású rendezvény lehet belőle. Minket inkább az inspirált, hogy láttuk, a rendszerváltás után az ifjúság megszokott szórakozási lehetőségei jórészt megszűntek, és nem volt helyettük semmi más. Nincsenek olyan rendezvények, mint például az EFOTT (Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója), ami egyedüli túlélőként jelentett a rendszerváltás után is a fiataloknak szórakozási lehetőséget, de annak is megvoltak a gyermekbetegségei. Mindig más helyszín, más időpont, más-más rendezők, mert pályázati úton lehetett elnyerni a rendezés jogát. Így persze mindenki abból az egy alkalomból akarta kivenni a magáét. Ez nem volt jó megoldás. Azon kezdtünk tanakodni Péterrel, hogyan lehetne egy jobb rendezvényt létrehozni, ami nem csak egy hétvége lenne, hanem akár egy egész hét, így lehetne egyszerre kulturális fesztivál és egyben egy nyaralás is. Lenne színház, filmek, ilyesmi is, nemcsak zene, ez egy igazi kulturkemping lehetne.

Amikor ez az ötlet megfogalmazódott bennünk még nem tudtuk hogyan is kezdjünk hozzá. Szerencsére pár nap múlva, éppen egy Sziámi fellépés ügyében bent jártunk a fővárosi önkormányzatnál, Tisza Zoltánnál, miután elmeséltük neki az elképzelésünket, ő biztatott minket, hogy ez jó ötlet, menjünk be vele Demszkyhez. Neki is tetszett, és ő ajánlotta helyszínnek az Óbudai-szigetet, ami úgyis fővárosi tulajdonban van.

Tarlós István - Gerendai Károly - Kovács Lajos Péter:

Kovács Lajos Péter: Eszedbe jutott, hogy édesapád ismeri a polgármestert?

Gerendai Károly: Igen, édesapám említette is, hogy régről ismeri Tarlós Pistát, de hát elsőként nem hozzá fordultunk, hiszen a hatósági ügyintézés nem a polgármester dolga, hanem az illetékes hivatali emberekhez. Ráadásul apukám és Pista akkor már több mint 10 éve nem találkoztak, így nem is gondoltam, hogy ez a régi ismeretség elegendő alap a kapcsolatfelvételre. Ezért döntöttünk a személyes megkereséskor is az Extra lapok kiadóján keresztüli megismerkedés mellett, mikor úgy láttuk, eljött a találkozás ideje.

Kovács Lajos Péter: Milyen engedélyekre van szükség ilyen esetben?

Tarlós István: A dolog kissé bonyolult. Magának a fesztiválnak a szempontjából a főváros a döntő tényező, mert ő a tulajdonos. A kerület tulajdonosi jogosítványa csak a keskeny kis galériaerdőre terjed ki, de a fesztivált nem ott tartják, hanem a fővárosi tulajdonú, sokkal nagyobb területen. A területhasználatot, az ott folytatott üzleti tevékenységet is mindig a főváros engedélyezi. A tulajdonos döntése alapján az alsóbb rendű határozatokat hajtotta végre a helyi építési hatóság, nekem pedig a megfelelő törvény alapján a környezetvédelmi hatásköröket kellett gyakorolnom. Ezen a szálon került be aztán az úgynevezett hanghatás-probléma is az én látókörömbe. A lakosság, ha valamilyen kollektív panasza van, kizárólag a polgármestert találja meg. Az embereket nem érdeklik a különböző hatóságok, azt sem tudják, ki a jegyző, jönnek a polgármesterhez. „Magát választottuk meg, tessék, oldja meg a problémánkat!" A főpolgármester sem érdekelte őket, annak ellenére, hogy mint tulajdonos, ő az érdemi „engedélyező". Sokan a mai napig nem tudják.

Igyekeztem a dolgot kétfelé választani. Mindig úgy gondoltam, hogy a Sziget Fesztiválnak lehet valami köze Woodstockhoz. Amikor azt rendezték, még egyetemista voltam. 1969 augusztusát írták. Egyébként ott a várostól tizenhat mérföldnyire, egy farmon zajlott az egész, és volt olyan előadó, akinél félmillió néző-hallgató volt. Persze olyan nevek szerepeltek, mint Jimi Hendrix, a Creedance Clearwater Revival, vagy a Who.

Tulajdonképp Woodstockban a Beatlesen, a Rolling Stoneson és Bob Dylanen kívül szinte mindenki fellépett, aki számított a rockban.

Gerendai Károly, a Sziget Kulturális Szervező Iroda ügyvezető igazgatója

Gerendai Károly 1970-ben született. 1986-ban a Kaffka Margit Gimnázumban a Zenei és Rádiós Öntevékeny Kör megalapításával indult szakmai életútja. 1993-ban hozza létre többedmagával a Diákszigetet, 1995-ben megalapította a Wanted (később WAN2) magazint. 1999-ben megalapította és alelnöke lett a Magyar Koncertpromoterek Szövetségének, s ebben az évben már a Yourope nevű európai fesztiválszövetség alelnöke volt. 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét.

A hozzá köthető rendezvények: Volt Fesztivál, Balaton Sound, Wanted Fesztivál, a marosvásárhelyi Félsziget, Sport Sziget, Gyerek Sziget, az olaszországi, a franciaországi és a hollandiai Magyar Kulturális Évad, Szenvedélyek Napja.

Idézet Tarlós István: Vendégjárás Budapesten című könyvének előszavából:

„Tény, hogy felállították a demokratikus intézményrendszert, van többpártiság, ciklikus szabad választás, szárnyal a „verseny" , a piac, de van-e rend, van-e biztonság? A gyeplő a lovak közt hánykolódik, miközben sikerült az embereket érzelmileg szembeállítani egymással. Kialakítani az ellenségképeket, ami veszélyes, de nem új módszer a történelemben, hiszen sok minden fontosabbról eltereli a figyelmet.

Az egészséges arányok eltűnőben vannak közéletünkből. Érdemes kiemelni a szabadság értelmezésének kérdését. Félelmetessé vált az értékek örökös relativizálása és a többségi érdekérvényesítés nagyfokú elhanyagolása is, de a legfontosabb tán: hogy mit értsünk szabadságon. Úgy tűnik, napjainkban - és már nem kevés ideje - az a szélső liberális felfogás az uralkodó, hogy a szabadság nem más, mint korlátlanság. Holott a szabadság emelkedettebb és működőképes értelmezésében szellemi, erkölcsi jelenség. Képesség, egyben pedig kötelesség.

Régi felfedezés, hogy „ a szabadság előfeltétele az igazsághoz való őszinte viszony. A szabadság kockázatot rejt. Ha nem engedelmeskedik az igazságnak, összeroppanthat bennünket." Eleven elrettentő példa az iskolai brutalitás terjedése, ami - lássuk be - a liberális közösségi nevelés csődje. Végső soron iszonyú veszélyt jelent az elkövetőkre nézve is."

Tarlós István: Vendégjárás Budapesten című könyv borítója

[Életrajzi forrás: demokrata.hu, kultura.hu]

Tarlós István Online - tarlosistvan.com