Idézet Tarlós István - Fejér Miklóssal folytatott beszélgetésből:

Régi ízek üzenete

„Én a halászlevet szeretem legjobban a Régi Siposban, amihez egyébként is számtalan emlék köt. Amikor elballagtam itt a szomszédban, az Árpád Gimnáziumban 1966-ban, utána itt ültünk a szüleimmel, kint az átriumban. Miklós nemrég volt kénytelen kivágatni a megbetegedett óriás gesztenyefát, ami már akkor itt állt. Két gyerekem esküvői vacsoráját is itt rendeztük. Itt volt az a sajtótájékoztató, Fejér Miklósnál, ahol Orbán Viktor bejelentette a főpolgármesteri jelölésemet. Fejér Miklósnak köszönhetően, aki most szerényen elhallgatja, milyen nagy sportrajongó és mecénás (elsősorban a futballé és a vízilabdáé), szóval neki köszönhetően ismerhettem meg itt személyesen az Aranycsapat '90-ben még élő tagjait, és legnagyobb focistáinkat. Grosics Gyulát, Gellér Sándort, Buzánszky Jenőt, Hidegkúti Nándi bácsit, aki szintén Óbuda díszpolgára, Puskás Öcsi bácsit. Még Czibor is élt akkor. Albert Flórit, Varga Zolit, Benét, Göröcsöt, Várhidi Palit, Dunai Antalt, Bányait, Mészöly Kálmánt és még sok kiválóságát a magyar futballnak."

Fejér Miklós vendéglős, a Régi Sipos Vendéglő tulajdonosa

Fejér Miklós a kilencvenes évek elején szerezte meg a régi Sipos épületét, s nem kis ízléssel és figyelemmel helyreállította. Ennek eredménye lett, hogy 1930 után másodszor 1995-ben is megnyílhatott a Sipos.

Az épület nem csak kívülről gyönyörű, belső terei megőrizték a budai vendéglők hangulatát, kis előtér után nagy terem, benne az asztalok szellősen elhelyezve, egyszerű és kellemes.

Óbuda díszpolgára nemrég ünnepelte 80. születésnapját. Több évtized a vendéglátásban mérhetetlenül nagy idô.

Idézet Tarlós István: Vendégjárás Budapesten című könyvének előszavából:

„Tény, hogy felállították a demokratikus intézményrendszert, van többpártiság, ciklikus szabad választás, szárnyal a „verseny" , a piac, de van-e rend, van-e biztonság? A gyeplő a lovak közt hánykolódik, miközben sikerült az embereket érzelmileg szembeállítani egymással. Kialakítani az ellenségképeket, ami veszélyes, de nem új módszer a történelemben, hiszen sok minden fontosabbról eltereli a figyelmet.

Az egészséges arányok eltűnőben vannak közéletünkből. Érdemes kiemelni a szabadság értelmezésének kérdését. Félelmetessé vált az értékek örökös relativizálása és a többségi érdekérvényesítés nagyfokú elhanyagolása is, de a legfontosabb tán: hogy mit értsünk szabadságon. Úgy tűnik, napjainkban - és már nem kevés ideje - az a szélső liberális felfogás az uralkodó, hogy a szabadság nem más, mint korlátlanság. Holott a szabadság emelkedettebb és működőképes értelmezésében szellemi, erkölcsi jelenség. Képesség, egyben pedig kötelesség.

Régi felfedezés, hogy „ a szabadság előfeltétele az igazsághoz való őszinte viszony. A szabadság kockázatot rejt. Ha nem engedelmeskedik az igazságnak, összeroppanthat bennünket." Eleven elrettentő példa az iskolai brutalitás terjedése, ami - lássuk be - a liberális közösségi nevelés csődje. Végső soron iszonyú veszélyt jelent az elkövetőkre nézve is."

Tarlós István: Vendégjárás Budapesten című könyv borítója

[Életrajzi forrás: terasz.hu, obuda.hu]

Tarlós István Online - tarlosistvan.com